bnf    /   könyvek   /   y – kölcsönvett töténetek

bnf

Szobor
„Öt elbeszélés,
címük egy-egy betű az ábécéből. Öt kor, emberek, egymást érintő, egymást
keresztező, egymásba hajló sorsok.
Egy
ezerkilencszázas évek elején készült képen látható, lengén öltözött lány. Egy
Cortázar-novella budapesti koldusasszonya. A bornírt hetvenes évek, a
rendszerváltozás előtti-utáni időszak kisembere. Egy kallódó szipusból lett gyilkos.
Egy hajléktalanságba süllyedő férfi. Sérült, bántalmazott, védtelen emberek, az
ő alakjuk életre keltése adja az ürügyet a szerzőnek, hogy szikár, helyenként
dokumentarista prózájával gondolkodjon és elgondolkodtasson sorsszerűségről, a
létezésbe belekódolt szomorúságról, az önsajnálat vagy az önfelmentés
meddőségéről. És még sok minden másról…”

Könyvbemutató – eötvös10 közösségi és kulturális színtér

elbeszélésekurbis könyvkiadó, szentendre, 2018

visszhang
„Végigolvastam. Tetszett. Újra megjött tőle a kedvem az olvasáshoz.¨

letöltés

buzási miklós, a könyv borítójának tervezője
„Még az osztrákoknál elolvastam a könyvedet. Tetszett, különösen a szürreális. Kár, hogy újabb kilátástalanságba torkollottunk.”
E

Térey János
C

„Miközben minden típustörténetet ismerünk, mindebből, a távolságtartó, furcsa írói nézőpontból minden máshogyan látszik, mint szokott. Ottlik azt írja az írói kifejezés lehetőségeiről: „minél pontosabban megvan, annál kevésbé önmaga”. A Brém-féle tükörben viszont, úgy tűnik, minél pontosabb a világ, annál inkább szürreális. És minél szürreálisabb, annál inkább önmaga.”
J

Y

Pénte Orsolya: Szürreális, mégis önmaga. Magyar Hírlap
X

undefined