bnf / könyvek / abisszus – mire megérkezünk
bnf
Szobor
„Az
Abisszus utazás. Vonatozás. Át a magyar éjszakán. Közben álom és ébrenlét
elmosódó határán befelé is, olyan rétegekbe, ahol a csak ritkán körvonalazódó
mozgatóerők lakoznak. Az Abisszus alámerülés, alászállás a mélyrétegekbe. A
tenger, a föld, a kőzetek mélyrétegeibe, és a lélekébe. Mozgunk vagy
mozdulatlanságra vagyunk kárhoztatva? Néha nem is tudjuk. Körülöttünk
mozdulatlan falak, a falak mögött távoli, érinthetetlen, tovatűnő ismerős képek
és alakok. Nekünk pedig nem marad más, csak a múlt és a vágyott jövő,
bizonytalan emlékek – és a szabadulás vágya.”
Könyvbemutató – MU színház
visszhang
regényfekete zongora kiadó, budapest, 2001
„Mágikus realizmus népi gyökerekkel.¨
Nagy Atilla Kristóf
„Ilyen típusú könyv nincs a mai magyar prózairodalomban.”
Abody Rita
letöltés
„Olvastam a kötetedet. Jó, tetszett. Fogom olvasni könyveidet.”
Határ Győző
Abisszus– Mire megérkezünk
„Ne csodálkozzunk tehát, hogy nem illeszkedik sem a könyv,
sem a szerző a mai magyar irodalom szokásrendjébe, „mintakönyvébe”. De a kötelezőnek
érzett kánonok ellenzőinek a zsinórmértékét sem tartja Brém-Nagy Ferenc a maga
számára érvényesnek és követendőnek. Azt vallja, minden mű megtalálja a maga
közönségét, az is, amelyik nem lohol az éppen divatban levő stílusok és irányzatok
nyomában. Utazásregényt írt, ahogyan már rég elhatározta – mondja, méghozzá
olyat, amelyben a valóság és az álom, a félálom és a gondolat
mozaiklapocskáiból áll össze a teljes kép, az indulás és a megérkezés – sehová.
Vagy: ugyanoda, ahonnan elindultunk.”
Lőcsei Gabriella: Utazásregény – álom és valóság. Magyar
Nemzet
„Kortárs történetnek szokták mondani az ilyesmit, pedig a
megjelenített tér és idő valójában absztrakt. Az egzaktan meg[1]határozatlan kiindulópontú
és célú éjszakai vonatút története látszólag keretet ad az egymásba fűződő
rövidebb történeteknek: a pontosabb olvasásnál azonban nyilvánvalóvá válik,
hogy a keret és az abban foglaltak egy[1]másba mosódnak.”
Kerékgyártó György: Események Möbius-szalagja. Népszava
„Deszkriptív stílus és tárgyilagos hangvétel így együtt
fogyaszthatatlan monotóniát generálna, ha nem volna az Abisszusban egy ravasz
időjáték. A keretes prózaszerkezet ugyanis nem csupán formalizmus, de
filozofikus is: a főhős ugyanoda, ugyanakkorra ér vissza, tehát amíg a
kisregényt olvastuk, úgyszólván „nem történt semmi”. Pedig a leírás mellett
volt cselekmény is, történésekkel és bújtatott belső monológokkal, ahogy az
álomtechnika azt megkívánja. Itt kap mélyebb értelmet az alcím (Mire
megérkezünk), s ámul el végképp a befogadó: lám, mindenféle posztmodern trükk
nélkül is képes volt valaki a bolondját járatni vele.”
Csontos János: Vándorhétköznapok. Új Holnap
„Sokféle előtanulmányról és mintáról, a szerző
sokirányú tájékozódásáról tanúskodik, az olvasó erőteljesen érzékelheti belőle, hogy nem csak
neki, hanem a szerző saját magának szánt kísérlete és játéka
is ez a könyv.”
Dorner eszter: törekvések, álmok, korlátok. Hajdú-bihari napló
„Ha egészében mégis fontosnak és érdekesnek tartom Brém-Nagy regényét, annak a szerző kíméletlen pontossága, önvizsgálatának szigorúsága az
oka. Szorongásai egy életforma hagyatékai, melynek értékrendje, archaikus
rendezettsége, respektálható hierarchiája rég a múlté. Mégis máig hat, és sűrű
korláthálózata arra már rég nem alkalmas, hogy biztonságérzetet, a világ átlátásának illúzióját adja, csupán holt vázával nyomasztja azokat, akik valaha
benne éltek.”
Bodor Béla: Örvény örvényt hív. Életünk
undefined